Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rózsás törpepapagáj

2012.02.23

 

rózsásfejű törpepapagáj (Agapornis roseicollis - Rosenköpfchen, Rosenpapagei - Peach-faced Lovebird): a legismertebb, 16-17,5 cm nagyságú törpepapagáj. Angola és Délnyugat-Afrika szavannáin él.

A tenyészetekben valamelyest "lerövidült", Alderton mérései szerint már csak 15 cm, a súlya 55 g.

Esetenként előfordul 1500 méteres magasságokban is. Viellot írta le 1817-ben, s már 1860-ban sokat importáltak belőlük.

Fotó: Stefan Birkmann, Filotás Balázs, és Bodo Ochs image3444

Siroki Zoltán a Díszmadarak a lakásban c. könyve szerint eredeti élőhelyén fészekparazita, a telepes veréb v. a mahali szövőmadár fészkét veszi igénybe. Erre vonatkozóan másutt image3445 is találunk utalást: akárcsak az örves törpesólyom, a rózsás törpepapagáj is gyakran foglalja el a telepes verebek fészkeit. Ilyenkor rendszerint az apró kis ragadozó húzza a rövidebbet, az A. roseicollis elüldözi őt.

Sötétebb végű, sárga csőre körül az arca egészen a szem mögé nyúlóan halvány pirosas rózsaszín. A test zöld, mint a többi agapornisnál, kék farkfedőkkel, sötétebb, feketébe hajló szárnyvégekkel. A kormánytollak közepe feketésbordó.

Nincs ivari kétalakúság.

Mauersberger megemlíti, hogy természetes élőhelyén, a szárazabb területeken egérevésre specializálódott, de ezektől a kivételes egyedektől eltekintve túlnyomórészt magvakkal táplálkozik. Átlagos →papagájétrend mellett - mint minden →Agapornis - sok gyümölcsöt fogyaszt és igényli fák friss hajtásait, melyekkel előszeretettel béleli a fészkét. Hogy erre kellő lehetősége legyen, akár 40 cm magas is lehet az odú, melynek az alapterülete 17x17 cm.

Költetése kalitban is sikerülhet, ennek ajánlott mérete: 120x60x40 cm.

Más fajokkal nem fér meg. A tojó a négy fehér tojást egyedül üli meg - rendszerint a második lerakásától -, s 3 hét (22 nap) alatt kelti ki.

image3447

A fiatalok 5-6 hetes korukban röpülnek ki. Egyebekben megegyezik az agapornis címszó alatt leírtakkal.

Egy dolog szól csak ellene: idegenek jelenlétében éktelen sikoltásokkal tiltakozik a "betolakodó" ellen, viszont ezt ellensúlyozni tudja végtelen kedvességével, bájos ragaszkodásával, amelyet a gazdája iránt mutat. Vasicek említ egy Kokó névre keresztelt rózsásfejű törpepapagájt, amely meglepően hosszú mondatokat volt képes kitűnően artikulálva visszaadni, vizet kért és általában rendkívül intelligensen viselkedett.

Az alfaja:

Agapornis

image3448- r. catumbella: rózsásfejű kis törpepapagáj.

Az alfaj csupán Angola egy egészen kis területén fordul elő. Hall írta le, s az európai bemutatkozásáról nem tudunk.

Táplálása nem különösebben bonyolult. Napraforgót, fénymagot, kölesféléket, almát, piskótát és sok zöldeleséget igényel. A magvakat féléretten, ill. csíráztatva is kínáljuk! A kicsik felneveléséhez biztosítsunk állati eredetű fehérjéket is, pl. túrót!

Keresztezését ismerjük

Fischer törpepapagájával,

feketefejű törpepapagájjal,

eperfejű törpepapagájjal és

kormosfejű törpepapagájjal.

Rendkívüli genetikai változékonyságát bizonyítja, hogy ma már 13 mutációját, ill. színváltozatát versenyeztetik a kiállításokon ennek a díszmadár-tenyészetekben domesztikálódott fajnak: image3446

1. lutinó- Anglia 1942 - az ilyen egyedekből a festékanyag fogyatkozása (kék) folytán eltűnik a zöld szín, miáltal sárgává válnak, a szemük piros, s a homlok is, széles és hosszan a mellre nyúló maszkkal;

2. az arany változat. Hasonló a lutinóhoz - Japán 1954 -, de világosabb annál. A kanárisárga színével keltett feltűnést. Az ausztráliai és az USA-beli tenyészetekben terjedt el;

3. a fakó (Falben) változat a német tenyésztők sikere. Nevezik barackfejű papagájnak is, tekintve, hogy itt a fej rózsás árnyalata sárgás barackszínűre változik;

4. világoszöld-tarka változat- USA 1964 - az ideálisnak tartott egyedekben a világoszöld és a sárga területek szimmetrikusan helyezkednek el, lehetőleg azonos arányban;

5. kék mutáció - Svájc 1968 - a tollazat zöldjéből hiányzik a sárga, miután ott csak kék mutatkozik. Előfordul a fej halványabb és sötétebb, ill. kisebb és nagyobb narancsosságával;

6. olajzöld változat - Afrika 1972 - Burkard fedezte fel és hozta Európába. Normál madárral párosítva olajzöld aranytarkát eredményez;

7. a sötétzöld mutáció- Ausztráliában keletkezett változat, melyet a svájci Burkard hozott 1972-ben Európába - olyan, mint a világoszöld-tarka, de itt a sárga helyett a tarkázottságot a testi tollazat sötétebb (olaj)zöld területi adják;

8. fehér (albinó)- USA 1975 - lutinókból keletkezett. A teljes festékhiány miatt a szem is piros;

9. a világoskék változat - Svájc 1975 - Burkard tenyészetében bukkant fel sötétzöld/kék hím x sötétzöld tojó párosításából létrejött utódok között;

10. pasztellkék- Németország 1977 - aranyos homlokkal, piszkosfehér maszkkal, amely a széleken szétfolyó szürkével keretezett. A mell és a has, ill. a testoldalak kékeszöld árnyalatosak. A szárnya gyönyörű szürkés rajzolatos;

11. kék aranytarka- Csehszlovákia 1978 - itt a kék aranysárgával kombinálódik. E változathoz a világoszöld-tarka/kék x világoszöld/kék egyedek párosításával jutunk. A legszebbnek tartott egyedeknél a test klb. színei 1:1 arányt mutatnak;

12. a piros tarka fajra jellemző rózsás fej helyett gyönyörű kárminpirosával kelt figyelmet.

13. a sötétkék változat gyönyörű kobaltkékjével a csehszlovákiai R. Vít tenyészetéből 1978-ban keltett feltűnést.

Valamennyi elfogadott színváltozat felsorolása és számos illusztrációja:

http://www.angelinasnest.com/Peachfaced Lovebirds.htm

http://www.youtube.com/watch?v=Z2wFvvNLU3k&NR=1

http://www.youtube.com/watch?v=sRguEg0ztcw&mode=related&search=

 

 

Szerző: Lengyel Tibor, Madárbarát-lexikon

Rózsás törpepapagáj

(Thomas Arndt: Lexicon of Parrots)



Rendszertani besorolás:
PAPAGÁJFÉLÉK --- Valódi papagájok --- Törpepapagájok
(PSITTACIDAE --- Psittacinae --- Agapornis)


Angol neve: Peach-faced Lovebird

Latin neve: Agapornis roseicollis
(jelenlegi, illetve korábbi elnevezések)

Német neve: Rosenkoepfchen

Származási hely: Délnyugat-Afrika

Átlagos életkor: 10 év

Testnagyság (Fejtetőtől farokvégig mérve) : 15 cm

Nemek megkülönböztetése: Csak szakértõi vizsgálattal lehetséges. A tojó madarak medencenyílása nagyobb. A fiatal madarak homloka halvány sárgászöld, a viaszhártya feletti rész halvány rózsaszínû, csõrük felsõ káváján fekete folt található

Fészkeltetés: 20x 20 x 30 cm-es faodú, 6 cm-es röpnyílással.

Tojások száma: 4 - 5

Kotlási idő: 23 nap

Kirepülési idő: 43 nap

Etetés: II. séma alapján (lásd: Tartás, idomítás), kiegészítve gyümölcsökkel, zöldségekkel. Feltétlenül adjunk lisztkukacot, vagy hangyabábot, illetve lágyeleséget.

Tartás, elhelyezés: Az összes törpepapagájra vonatkozik, hogy feltétlenül párban tartsuk õket! Ezek a madarak igen sok mozgást igényelnek, ezért a méretükhöz képest viszonylag nagy helyen javasolt elhelyezni õket. A szakirodalom természetesen tágas voliert javasol (1 m3 légterû), de a hazai tapasztalat azt mutatja, hogy ennek már a fele is elég ahhoz, hogy a madarak tenyésszenek, sõt van, ahol még ennél is kisebb helyen vannak. A fenti méretû volierben akár három párt is elhelyezhetünk, viszont eléggé összeférhetetlen madarak, ezért más fajokkal nem tartható együtt, valamint a párok kialakulása után érdemes azokat külön tartani. A külsõ röpdében nyáron kint tarható, a hidegtõl nedvességtõl azonban óvni kell. A fagytól óvni kell, a fiatal madaraknál a hõmérséklet ne csökkenjen 10°C alá. A kaliton/volieren belül feltétlenül biztosítsunk számára alvódobozt. Aktív, szívós, közepesen zajos papagáj, szeret rágcsálni elsõsorban friss faágakat, szeret fürödni, annyira, hogy forróbb napokon többször is meg kell töltenünk a fürdõedényt, mert kifürdi belõle a vizet.

Egyéb tudnivalók: Eredeti élõhelyén a tengerpart és a dombos-hegyes ( max. 1600 m) száraz erdõségekben található meg, általában párokban, kis csapatokban. Röpte gyors, kanyargós, a fák között ügyesen lavírozik. Költési idõszaka általában februárban kezdõdik, kolóniákban költ sziklahasadékokban, szövõmadár elhagyott fészkében.

Egy alfaja van, az Agapornis roseicollis catumbella, mely alapszíne világosabb, a homloktájon levõ folt sötétebb, pofatájékán és begyén vöröses árnyalatú, élõhelye Angola déli része.
Felhasznált irodalom: Dr. Romhányi Attila: A Föld papagájai, Thomas Arndt: Lexicon of Parrots

 

 

 

 

 

vissza a címoldalra